2010. június 30., szerda

WOW

Hát ez úgy volt, hogy Zita, aki olyan nagyon sok tolltartót vásárolt már tőlem (Uracskám szerint viszonteladó!), hogy jobbára el is tarthatna néha, elreppent egy hétre Hollandiába. És én jó utat kívántam neki! De arra nem is gondoltam, hogy meg fog keresni onnan, hogy válogassak anyagot, mert ő bizony hazahozza! És ha másr ilyen szépen megkért, akkor én válogattam is: olyasmiket, amiket eddig még nem használtam.









És ez a legalsó, Grétám kedvence: takarónak használja, pedig nagyon nem annak lett szánva!!!




És nehogy már ne kapjon tőlem ismét tolltartót:

2010. június 29., kedd

Sok minden...

Mostanában nagyon sok minden történik velünk: és én nem dolgozom!!!
Először is voltunk Operában szombaton, megnéztük a Carment. Én már másodszorra láttam és azt kell mondanom, hogy ez a mostani előadás rövidebbnek tűnt, mint először. Olyan sokan voltak az Operában, hogy nagyon sokan álltak a 3. emeleten. Ilyet még soha nem láttam!
A hétvégén Grétus a nagyinál volt, így mi pihenhettünk egy óriásit. Hétfőn pedig a nagyihoz ment az oviba, ahol dolgozik, és ott is nagyon jól érezte magát Lucával, az unokatesójával.

Mi addig a nyaralásra készülgettünk. Elég hosszú autóútra megyünk (8-9 óra), így próbálunk mindenfélét kitalálni, hogy mit csinálhatna a hosszú úton a kisasszony. Tippnek jó volt, hogy éjjel menjünk, de mostanában annyi baleset ért minket, hogy én nem kockáztatnék, hogy férjecském éjjel vezessen.
Péter névnap volt tegnap, és Grétussal készítettünk egy kis meglepit Apának.
Apa nagyon szereti a hajókat: egyszer vette egy fa hajómodelt, amit neki kellett volna összerakni: hát több év alatt sem lett belőle semmi, így egy elborult pillanatában kidobta. Mostmár bánva van a dolog, de talán az túl nehéz is volt.
Amúgy mostanában néztük a Hornblover című kicsi sorozatot (8x 1.5 órás) és rendkívül szórakoztató volt a nehéz és szomorú témák ellenére. Aki teheti keresse, mert mosolygóssá tesz!

Grétával együtt ragasztottuk a hátteret, mert magát a hajót nem mi készítettük. Apa örült neki!

Fejlemények vannak a Varrógépcentrumban is: most az a verzió él, hogy gyerekruha készítést fogok tanítgatni, azoknak, akik erre kíváncsiak! Én ennek örülök, mert mostanában egyre többet foglalkoztat ez a dolog. Rengeteg ötletem van gyerekeknek, de erről bővebben csak a nyaralás után!!

2010. június 25., péntek

Nyárias színkavalkád

Ezt most nem tudtam megállni: (bocsi!)
Nézegetek egy bloglistát, és kissé levegősen, de ezek vannak egymás alatt:

Shushanna Lidérckétől kapot szépsége

Már itt is van a nyár, hogy ilyen szép színeket lát mindenki?????

2010. június 23., szerda

Csíkos tolltartó a változékony idő jegyében

Nagyon érdekes, mert mostanában nagyon tetszik ez az okker bőr, pedig sosem szerettem ezt a színt! Talán az időjárás teszi, mert a teraszomon a virágaim, mind okker sárgák....... Egyszerően nem bírják a sok vizet.
És adott volt az a két szépséges anyag, amit a múltkor vettem (de nem mondom meg, hogy hol, mert szeretnék még kapni belőle!!! :D) és a csodás csipke, ami szerintem nagyon romantikussá teszi. Mit gondoltok illenek ezek így?
Meska boltomban már kapható!

Más: Tudtok valami megoldást atkátalanításra? Úgy tűnik hemzsegünk tőle, ami nem is csoda, mert anyagok tömkelege van a háló-nappaliban.... És most már több hete fulldoklunk esténkként, és nekem az is gyanús, hogy nekünk folyton levert kedvünk van és olyan negatív minden! (Azóta volt mégegy koccanásunk, de most egyáltalán nem mi voltunk a hibásak, hátulról jöttek nekünk). Szóval arra gondoltam, hogy valami eszement nagy takarítást csinálok (egy kis segítséggl), és dobozolom az anyagokat is! Talán sikerül az életünkből a sok negativitást eltüntetni. De, hogy miképpen lehetne a kis dögöktől szabadulni: nem tudom!!!

2010. június 22., kedd

Hírek!

Még nem teljesen, de kezdenek körvonalazódni a dolgok: elég sokan jelentkeztetek itt is-ott is, hogy segítenétek!
Jó lesz a vége!

Arra kérnék mindenkit, aki segíteni szeretne és varr, és azokat is, akiknek a varrásra nincs idejük, hogy ha tehetik tegyék ki blogra a felhívást! Jó lenne, ha minnél több emberhez eljutna!

Kérnék mindekit, aki szeretne varrni, küldjön nekem egy mailt, hogy tudjunk majd összegezni!

Másik fontos hír!
Voltam ma Varrógépcentrumban. Sokan jelentkeznek a tanfolyamokra, de úgy tűnik, hogy az általános dolgok varrásával bajban lettünk, ugyanis a legtöbben ruhákat szeretnének varrni! (...bár szerintem elég lótifuti tanulás lesz, ha minden alkalommal új szoknyának, ruhának és nadrágnak kell készen lenni, mert így pont a részletekben rejlő nagyságokat nem tudom majd kiemelni, amik szükségesek a jó és minőségi szemléletmódhoz- mondom ezt én.....!!!)
Okés!
Akkor a BURDA szabásmintákból fogunk dolgozni az elején, ami nagyon jó, mert mindenki a szintjének megfelelő darabot választhatja!
Változtatok a terven és nemsokára be is mutatom az újat! Továbbá bátorítok mindenkit, hogy lesse meg a tanfolyami kínálatot, mert szerintem nagyon szuper lesz, és a hely is nagyon jó!

2010. június 21., hétfő

Segítsünk!- egyszer már sikerült!

Rettenetes volt mostanában az időjárás.....
....és mindenki látta a képsorokat: folyóval áztatott házak, félig összedőlt otthonok! Az árvízkárosultakról ma is sokat hallani itt-ott. A családok nem tudnak visszaköltözni életveszélyes házaikba, minimum 150 teljesen új házra van szükség, és mégtöbb épületet kell OTTHONNÁ varázsolni! Nem egyszerű ez még akkor sem, ha az embernek van elég pénze és ideje.....
De itt sajnos erről nincs szó!
Mivel a SZERETETVARÁZS egyszer már elég nagy sikerrel járt, így arra gondoltam ismét megkeresem Zsuzsát, hogy leheljünk egy kis életet a Blogba!
De ha már ennyire neki lendültünk, gondoltam megkérem a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy segítsenek a csomagok eljuttatásában és tárolásában. Elvileg igent mondtak, de a pontos infókra még várunk. A terv az, hogy 3 régió lesz: Budapest, Kecskemét és egy Nyugat-Magyarország (még nem tudjuk pontosan a helyet!). A budapesti koordinálását vállaltam, míg Kecskemétet Zsuzsa!
Továbbá Zsuzsa felajánlott anyagokat is, amikért lehet jelentkezni!
Tehát Kérek mindenkit, aki tud segíteni : takarók, párnák, ágyneműk, tárolók, zsákok, játékok....stb, varrásában: JELENTKEZZEN!!!
Biztos sokaknál van elfekvő, félkész valami, ami arra vár, hogy készen legyen és jó helyre találjon! Kérlek segítsetek, ha tudtok!
És mutatok egy kis képet is: talán a blogokon keresztül összetalál a sok segítőkész emberke!
További kérdésekért írjatok, és ha van új infó, akkor az a szeretetvarázs blogon is és itt is megosztom!

2010. június 19., szombat

Fényképes takaró

Olyan nagyon rossz volt ez a hét, hogy legszívesebben vennék egy óriási radírt, és kiradíroznám!
Azt tudtam, hogy ha Gréta itthon lesz nem igazán tudok majd dolgozni, de hogy még annyira sem, hogy az elkezdett dolgaimat befejezzem..... Ez megborított! És ebből adódóan jött még egy csomó komplikáció, nem írok le mindent.
De legalább a nagy szenvedések hatására a Nagyinál aludhatott Gréta csütörtökön, és készen tudtam lenni egy nagyon jópofa takaróval.
Nem tudtam jól fotózni és a végére már kapkodtam is.....de ilyen lett!


Igen: Kicsi fényképek vannak rajta, egy egész osztály! De azt kell javaslom mindenkinek, hogy csak akkor fogjon bele ilyen munkába, ha tudja, hogy tényleg otthon a takarója mellett tudja kinyomtatni a képeket, különben olyan nagy szívás lesz belőle, hogy a pokolba kívánja az egészet! Nekem most épp rossz a nyomtatóm: gondoltam lemegyek a belvárosba, van pár ilyen üzlet, csak megcsinálják! Aha! Csak lézernyomtatójuk van, ilyet dehogy vállalnak! Körbetelefon mindenkinek, senkinek nincs tintasugaras háztartási nyomtatója..... Na az egyik Pesten lakó ismerősünk mondta, hogy ha visszük a papírt kinyomtatja, így kedden este 10-kor gyerekkel mentünk 3 lapot nyomtatni! Másnap reggel gondoltam mi lenne, ha megkönyítve a munkám, egszerűen rávasalnám a filcre. Khm........ Olyan kaki lett, hogy ismét nyomtatási lehetőséget kellett keresnem. Délutánra sikerült is, de az idősödő készülék miatt 2 (!!!) órát várrtam. Ekkor már szerda este volt és csütörtökre készen kellett volna lenni. Ekkor még volt egy óriási balhé, hogy ki mikor hogyan tud vigyázni Grétára. Az lett a vége, hogy csütörtök délután Gréta elkerült tőlem, na akkor tudtam nekikezdeni a képeknek. 7-re lettem kész a takaróval, úgy, hogy a megrendelő majdnem 2 órát várt rá nálam! De közben jót beszélgettünk!
Másnap pihinapom volt: voltam anyagot vásárolni, meg Culinaris-ban ecetes chipsért, a húgomnál és voltam olyan helyen is, amire azt hittem soha nem fogom látni, és olyan dolgot élhettem át, amire azt hittem, hogy nekem sosem szabad! Voltam a Zsinagógában a Dohány utcában. Nagyon jó volt! Nagy élmény volt, ismeretlen és izgalmas. Kicsit úgy éreztem magam, mint régen, amikor még nem volt Gréta: sok a felfedezésre váró dolog, és nekem is nyitottabbnak kell lennem! És azt gondolom ez a munkámra is igaz!

2010. június 16., szerda

Blog :D

Láttátok, hogy milyen jó kis újítások vannak? Így már egészen kezelhető a dolog.... Legalábbis számomra, mert eddig mindig kétségbe estem, amikor arról volt szó, hogy változás legyen a blogomon.

Nekem ez tetszik a legjobban: akárhogy olvastam a leírásokat, nem tudtam rájönni, hogy hogyan lesz nekem több hasábos blogom, úgy, hogy nem valami nyavajás kész sablont töltök le!

Pont tegnap gondolkodtam rajta, hogy változtatok egy kicsit és csinálok hátteret, mert nagyon édeseket láttam Noritánál!

Tehát én, mint hozzánemértő, azt mondom ez egy jó újítás! Van még egy két tippem, ami korigálásra vár: pl. a szövegszerkesztővel kapcsolatban...... (de lehet, hogy csak én nem értek hozzá eléggé!)

2010. június 14., hétfő

Én és az oktatás

Már régóta esedékes, hogy írjak erről egy kis szösszenetnyit....
Még a suliban kezdődött, már ott is a tanításra akartam összpontosítani, de nagyon másként alakultak a dolgok.
Nemrégen jött először pár kérés, hogy segítsek ebben-abban boldogulni, majd konkrét felkérés is volt, hogy tanítsak varrni olyanokat akik nem tudnak mit kezdeni a varrógéppel. Aztán olyan kérés is lett, hogy olyanoknak segítsek, akik már foltvarró tanfolyamot is végig csináltak.
Nekem ilyenkor mindig remeg a lábam... Alkalmas vagyok én ilyesmire? De egyenlőre úgy tűnik, hogy szeretem csinálni, és akiknek segítek, szeretik azt, ahogy csinálom..... Talán :D
És aztán jött egy ilyen lehetőség is ITT!
Tehát július 12-én kezdődik a tanfolyam, szeretettel várok mindenkit!
..és remélem, hogy az izgatottságomon felülkerekedik majd a jókedv!!! :D

2010. június 11., péntek

Nyugalom!!!!

Én most nagyon szomorú vagyok! Méghozzá azért, mert megint erről KELL beszélni!
1.Nagyon csalódott vagyok, hogy vannak akik direkt leszólnak valakit, és direkt ártanak neki, ráadásul szerintem nagyon csúnya módon!
2. Nagyon csalódott vagyok, mert ezt olyanok tették, akiket nagyon szeretek és tisztelek, és eddig azt hittem, hogy egyet értünk fontos kérdésekben!
3. Nagyon csalódott vagyok, hogy a "másolás miatt" valakit összetörtek, akinek jó volt a szándéka, és eszébe sem jutott, hogy a tevékenységével beleköthet valaki másba!

Itt már kifejtettem a piacról a vélemyényem, meg arról, is szóltam már több fórumon, hogy mi a véleményem a másolásról! Aki figyeli a tevékenységem az tudja!
Hogy miért is írok most erről, miközben nincs is hozzá közöm: Hát van! Ugyanis bíztattam valakit, hogy kezdjen varrni, hiszen nagyon helyes és édes stílusa van. Van kitartása és tényleg jót tesz neki a varrás! Most ez a valaki (4-5 munkája után) meg van dúrván gyanusítva a MÁSOLÁSSAL!!!
Kapott is egy levelet, hogy hagyja abba, amit csinál! Én meg erre azt mondom, hogy ne tegye, mert nem ugyanaz a két termék!!! És hogy még minőségben is nagy a külömbözőség: peresze, hiszen A Lány még csak most kezdtett varrni!
Most teljesen bolondot csinálok magamból, mert csak ismételni tudom magam:

Mit szólnátok, ha inkább össze dolgoznátok és nem egymás ellen, mint az (elnézést!!!)"átlag szürke magyar"??? Nem egy lány az aki ellen dolgozni kell: hanem inkább a gagyi 100 Ft-os mérgező kínai áru! Azt sokkal többet veszik, sokkal több vásárlót visz el! Az ellen kell dolgozni: ki kell menni goubára, wampra, vásárokra, összejövetelekre és 1000-rel kell reklámozni a meskát, a magyar kézműveseket! És értem, hogy miért gondoljátok, hogy másol, de higyjétek el: ismerem és nem akarta!
Kedves Másolt! Kérlek gondold át a dolgot: akit most meggyanusítottál, nem akart neked rosszat: én bátorítottam: inkább nekem told a tüskéid, mert az jogosabb, hiszen én voltam a nagyobb figyelmetlen. Mellesleg nekem eszembe sem jutott, hogy akár konkurenciád lehet, mert nagyon más a két stílus és a másolód nem ismerte a Te munkáidat, mikor nekikezdett. Ezen felül szerintem akik szeretik a munkáidat inkább téged választanak! További hasonló sikereket kívánok!
Kedves Megbántott! Ne végy mindent magadra, ügyes vagy, és nemsokára neked is nagyon egyedi és keresett stílusod lesz, hiszen már látszik, csak finomítani kell, neked magadnak! Az elején szinte mindenki megvan evvel vádolva. Nem is lehetne másképp fejlődni, hiszen minden amit látunk inspiráció lehet... Hajrá, és további jó és sikeres munkát kívánok!
Kedves Szólnokok! Nyugalmat éls türelmet kívánok nektek, és azt, ne kelljen többet ilyenekkel foglakoznotok: hiszen csak magatokat bosszantjátok. Másolás mindig volt, mindig van és mindig lesz! Ezt hívják fejlődésnek! Itt kell örülni, hogy valaki részese lehet ennek: Hiszen nemcsak a tömegáru a divatos, hanem az is, amire sokan jelentkeznek, hogy megvennék! És őszintén megvallva nincs félnivalója annak, aki olyan termékeket készít, amit max. 3-4 napon belül el is tud adni, és rendszeresen van megrendelése!
Tessék alkotni, tessék egymást békén hagyni, és tessék az alázatosság és a nyugalom dicsőségét megélni: mert annál felemelőbb nincs, amikor az ember rájön, hogy ezekkel rendelkezik!

Mellesleg minden résztvevőt szeretek és mindenkinek csak jót és szépet kívánok, és nemcsak most, hanem minden percben, amikor arra gondolok, hogy mivel is foglalkozom: lehet, hogy csak én vagyok olyan bolond, hogy a varrós és oktatós tevékenységemmel valami nagyobbat szeretnék elérni: egy jó és minőségi magyar textil- és ruhaipar? Nem számít! Inkább gondoljatok naívnak, de hagyjatok meg az örömömmel és amkitartásommal, legyen ez a célja az életemnek!

2010. június 10., csütörtök

Ajándékok

Az egyik Grétáé, mert ma van a névnapja:


... a többi meg az enyém lett, ugyanis még májusban volt egy szülinapom is. Nagyon tetszenek ezek a könyvek és örülök, hogy gazdagítják a gyűjteményem! :D

Az alkonyatot csak kölcsön kaptam, kíváncsi vagyok rá. A filmet láttam, talán könyvben is jó!
Mostanában nem igazán írok, mert nagyon időigényes a munkám (...mind a 3 amit egyszerre csinálok), de ha majd végzek, akkor nagyon jókat hozok szerintem!
Jövő héttől csodabogár is itthon lesz: jön a szünet! Addig is mindenkinek jó nyaralást, és sok pihenést kívánok!

2010. június 5., szombat

Larionnak szeretettel!


....mert kíváncsi voltál rá:
Heye puzzlék (mert nekünk összesen 6 van meg!), 1000 darabosak, amikből nem túl sokat kapott kicsiny országunk, így a kollekció fele Barcelónából van. Az első kettőt itthon vettük 6-7 éve, és amikor megláttam egyből beleszerettem! Akkoriban volt egy nagyon huncut macskánk is...

Nappaliban a kanapé fölött....

Előszobában sötétbarna keretben...


A mára már "volt" hálószobánkban, mert épp ma annak befellegzett! :D


Még nem raktuk ki, de tuti, hogy a gyerekszobába megy, mert Gréta nagyon szeretti a hableányokat! :D

Előszobában, okker keretben...


És ezt épp mostanában rakjuk ki, a háttérben látható zöld kerete már megvan!

2010. június 4., péntek

Mesék

Számomra furcsa felkérést kaptam... Mivel még nem tudom, hogy biztosan elvállalom-e, ezért nem írnám meg, hogy mi is az pontosan.
Viszont a munka miatt elkezdtem gyerekmesék illusztációit nézegetni. Itt most nem a mostanában divatos és csodás photoshoppal megmunkált darabokról beszélek, hanem a festett, színezett, vágott kollázsos képekre gondolok. Persze az lenne a lényeg, hogy igazán szép, és mesés rajzok legyenek... Nem 20. századi furcsaságok.....
Ekkor találtam rá Sulamith Wülfing-re. Engem elvarázsol a világa, és nagyon nosztalgikus pár (jó sok...) percet töltöttem a képei keresgélésével.

A kedvenc meséimet Hans Christian Andersen írta, de azt hiszem evvel nem vagyok egyedül..... :D Csodás minden meséje!

Amikor gyerek voltam, volt pár olyan mesekönyvem, ami igazán nagyon sokat jelentett nekem: Volt egy mesekönyvem, amiben Kovács Margit munkáiról voltak képek, volt egy Thézeuszról szóló könyvem, amiben elképesztőek voltak a rajzok! Ezen kívül volt egy Anyukám mesekönyve amiben magyar és külföldi mesék, más-más művészek rajzaival voltak illusztrálva. A színezése nagyon halvány és barátságos volt. Szerettem. És a kedvencem egy francia meséket tartalmazó könyv volt, ami igazi "francia eleganiciával" bírt. Bárcsak meglennének....
Mostanában sokat gondolkodom rajta, hogy ezek a könyvek miképpen befolyásolták a lelkem, az érzelmi világom... Szerintem nagyon. Minthogy vannak azok a szép pillanatok az életemben, amikor ugyanaz az életérzés jár át rajtam, mint gyerekkoromban, amikor ezeket a könyveket olvasgattam. Számomra ezek a legszebb és legtartalmasabb pillanatok. Ezekből még néha erőt is és ihletet is merítek, hogy Grétát merre tereljem. Vajon át tudok ebből adni valamit? Vagy neki lesznek ilyen pillanatai? Egyáltalán másoknak vannak?
Megtenné a kedves erre látogató, hogy ír egy-két szót a kedvenc képes mesekönyvéről? Kíváncsi vagyok kinek mi volt az! Szabad ilyet?

2010. június 3., csütörtök

Végre itt az új kanapénk!!!

Majd kiugrok a bőrömből, mert még soha nem volt kanapénk! (... na jó, egyszer már volt de az nagyon gagyi ikeás kaki volt, 2 év alatt el is használódott....)
De ez a mostani nagyon nagy!!! Mármint a lakásunkhoz képest. Mármint az életünkhöz képest.... Még a varrósarkom is kicsi mellette.... Ami azért jó! :D





És egy kép a mi kis kertészről....
:P

2010. június 1., kedd

Az új táskám

....mert mostanában folyton csorgatom a nyálam, hogy EGYESEK (sokakat tudnék felsorolni) milyen csodákat találnak ki táskának! Kicsit irigykedtem is: és addig-addig piszkáltam magam, amíg készítettem magamnak egyet. Mostanában nagyon tetszenek a kékek és pirosak együtt, így neszimhez illően ilyen lett a táskám: (mondjuk az még mindig kérdés, hogy meddig fogom viselni, és mikor, mert folyton esik az eső, én meg inkább esőkabátos vagyok, nem esernyős....)

Nagymamám horgolta azt a csodás kis terítőt, amit a közepébe varrtam, és ez az egyik oka annak is, hogy nem másé, hanem az enyém.

Múltkor mikor otthon voltam anyukámtól kaptam egy csomó ilyen szépséget, mivel ő nem használja, és épp nagytakarít a házban, de tudja, hogy én nagyon szeretem őket! Csak annyi volt a kérése, hogy ezeket ne használjam fel eladásra! Nem is használnám: számomra ezek kincsek!
Anyu azt mesélte, hogy a nagymamám esténkként hogolt terítőket és függönyöket, de olyan gyorsan, hogy az ő szeme nem is látta, hogy Mama miképpen csinálja. Én ugyan ilyet még nem láttam, de amikor csak simán hímzett, az is ámulatba ejtő volt! Az biztos, hogy ilyet én nem tudo csinálni, és sztem nem is fogom mostanában megtanulni, de vajon lesz, aki ezeket a tudományokat átadja? Meg lesz-e kedve a későbbi generációknak ilyenekkel foglalkozni?