Végülis sikerült mindent összeszedni és elmenni Párizsba. A vicc az, hogy a feladatunk a suliban egy 100 db-os luxuskollekció tervezése, amihez épp lehet tapasztalatokat gyűjteni Párizsban. Plusz a vásár... És maga a város, ugye.
Nem szeretném a hely csodáját mindenestül ecsetelni- de nagyon nehezen jöttem onnan haza. Van egy varázsa, amit nagyon könnyű megszokni.
És volt egy hatalmas élményem is. Pont a párizsi barátunkkal és testvérével vacsoráztunk egy szicíliai éterremben (ami már önmagában is nagyon jó volt), amikor jött abarát ötlete, hogy menjünk bringázni. Én meg magassarkúban, egésznapos vásári járkálást követően dagadt lábakkal csak álltam és vigyorogtam, hogy komolyan gondolja-e, vagy inkább menjek végre pihenni. Felpattantunk a bringákra és máris a Szajna parton tekerünk. Majd elkezdett esni az eső, és bejártuk a város szívét. Na ez egy olyan élmény volt, amit nagymamként is örömmel fogok mesélni- merthogy ez egy rejtett álmom volt. Este, bringán, Párizsban.... Fények, eső és magassarkú. Ennél szebben nem lehetett volna összehozni.
Másnap a feladathoz méltóan összeszedtem magam és mentem a feladat teljesítésére: bejárni a luxus boltoka.
Na magáról a luxusról van egy véleményem- már eleve mi számít annak??? mert nekem pl. 1 óra zenehallgatás általában az....- de nagyot nyelve mégis csak megnéztem a Balenciaga üzletét, a Colette-t, a Chanel ékszer üzletét, ahonnan kizavartak- és én ezen teljesen nagy hülyét csinálva magamból kint az ajtó előtt- nevettem. Egyszerűen csak mertem telefonálni bentről- hogy elhigyje a férjem, hogy ott vagyok, mert soha nem mertem ilyen helyekre bemenni. Bezzeg amikor meg igen- elküldenek. :D
A Premier Visionról fogok írni- lehet, hogy többször is- a másik blogomon. Mert már szükségét éreztem, hogy legyen egy másik hely- ahova a szakmai dolgok kerülnek és ez pedig marad a régi: Ejjkukk blog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése