Én teljesen el voltam ájulva, hogy a kicsi lányom mondókákat, dalokat ismer: merthogy eddig jelét sem adta annak, hogy ő tud ilyesmit. Valahogy Ő inkább az okostojások közé tartozik: nem versel, ellenben összead...
Szóval most megmutatta, hogy milyen kis énekesmadár! :D
És kapott az ünnepre egy kisruhát: tökös. Mi más is lehetne?
Mint arról már beszámoltam a múltkor: eladó a lakásunk. Így jön a következő kérdés: hova tovább? És bizony nehéz a dolog, mert itt a környéken nem igazán van olyan kiadó ingatlan (merthogy kiadót keresünk...), ami nekünk megfelelne. Van kicsi olcsón, vagy van normál méretű méreg drágán. És még az is számításba jön, hogy mi Budapestre járunk be minden nap. Grétát köti csak az ovi és ugye mi nemrégen váltottunk ovit is....
Szóval egy részről logikus lenne Budapestre költözni (bár megszakad a szívem, hogy itt kell hagynunk a csodás kis lakásunkat és a gyönyörű környezetet) másrészről óriási bűnnek is érezném Grétával szemben. Nem igazán tudom, mennyire viselné meg: ő alapjában a könnyen barátkozós emberek közé tartozik, de azért mégis itt él picurka kora óta, itt vannak a barátai, a szokásai.
Még gondolkodunk csak, de már egyre sürgetőbb ez a kérdés.....
Szóval egy részről logikus lenne Budapestre költözni (bár megszakad a szívem, hogy itt kell hagynunk a csodás kis lakásunkat és a gyönyörű környezetet) másrészről óriási bűnnek is érezném Grétával szemben. Nem igazán tudom, mennyire viselné meg: ő alapjában a könnyen barátkozós emberek közé tartozik, de azért mégis itt él picurka kora óta, itt vannak a barátai, a szokásai.
Még gondolkodunk csak, de már egyre sürgetőbb ez a kérdés.....
2 megjegyzés:
A gyerekek sokkal könnyebben viselik a változásokat mint mi! Vele nem lesz baj! Ja és az én lányom is olyan szépen versel énekel de sajnos a sokaságban megkukul... :) Nagyon csinos a rucija is! :)
:) Köszönjük!
Megjegyzés küldése