3.hét

Ez már ködös időből is idegőrlő! Felújításból, építési munkából pedig szabályosan kínzás. És most nagyon egyet értek az okosokkal, aki az elején ilyeneket mondtak, hogy: "oh, ez mindig sok vitával jár", "de figyelj, mert mindig 3-szor több idő". És tényleg. És most nem tett jót a ronda hideg, várhatott volna még egy kicsit.
De csak bizakodó maradok! Ugyanis most realizálom csak, hogy lesz mosogatógépem (megvan már másfél éve, de nem volt hova bekötni, akárhogy próbálkoztunk), lesz bajoskodás nélküli mosási lehetőségem (mert a mosógép, ami a kamrában volt, a konyhából működtettük), lesz 3 fázisú sütőm (mert eddig csak 2 volt bekötve- csak a sütő és 2 lapja működött a csodasütőmnek, amit tavaly hozott a Jézuska.) És már van új ablakom. Ami nagy! Ferde lett ugyan 2 mm-el, de nagy és világos.
És a ronda szürke falak helyett glettfehér minden. Kivéve a csempét. Mert már az is van.

Mi jól viseljük, még nem vágtunk egymáshoz mikrót (mert nekünk egy ilyen eset miatt nincs mikrónk) és még másokat sem gyötrünk nagyon. Bár lehet, hogy a szomszéd néni már unja, hogy melegíteni járok át. :/
Gréta is jól van: huncut, hisztis és dumálós. Olyan haladzsákat mond, hogy beleszédülök.
A legjobb amikor a Muzsika Hangjából próbál énekelgetni. Na akkor nagyon nevetünk mind.

Már nincs sok hátra! (Elvileg!)

A patak partján

Új az Ovi, új a csapat, barátkozni kell! Ezen indíttatásból megszerveződött az első csapatépítő....
Hova máshova is mehetnénk: hát a Bükkös patakhoz! Fel voltunk félig készülve: vittünk egy üres hátizsákot, és gumicsizmát a lábunkon. Á, csak nem vagyunk olyan hülyék, hogy hagyjuk, hogy vizezzen. Á dehogy! Hát persze, hogy vizez, persze, hogy dobálja a kavicsokat, csakúgy, mint a többi 20 gyerek.
Nem baj, van harisnya, lejöhet, a kicsit vizes gatya! De többet már ne vizezzen......!
Nem is! Fára mászott: huh, akkor jó, ott nem fog tüdőgyulladást kapni
Egyszer csak hangos ordítást hallok: Gréta NEEEEEEEE!- apja hangja. Látom gyerek ezerrel rohan a víz felé, utána az apja, akkor már én is beállok a sorba: szaladok...
És az én Grétám már feküdt is a vízben, és bőgött! Naná!
Az üres hátizsákomban pedig nem volt váltóruha, így a kedves csoporttárs szülők adtak. Ezúton is KÖSZI!!!Amúgy szuper volt!

Gréta őszi szoknyája

......Mert már olyan régen kapott szoknyát! :D Ezt most meg kellett varrni! Olyan inspirálóak voltak ezek az anyagok egymáson... És ez így elég mókás nem?

Karla Gerard, és a szép remények

Hú, de csodás kis képtárat találtam a Flickr-en. Már nem is tudom mit kerestem, de amit találtam, az igazán szépséges!

Gyönyörű szépek a képek, pont olyanok, amiket szívesen nézegetnék egész nap... :D

És most a szép színeivel életet töltött belém. Kellett is!

Még álljuk a sarat a felújítással, ugyan egyre kevesebb türelemmel, de kitartóan! És az az igazság, hogyha készen leszünk én magamhoz nem méltóan olyan 3 fogásos vacsorát főzök, mint a csoda. (...és ha ezt véghez is viszem, akkor az tényleg csoda lesz...) De ha ehelyett lesz egy meleg leves az asztalon, akkor én már nagyon boldog leszek!

Szerintem a család is!

Vénasszonyok nyara?

Most van? Mert süt a nap és csodás a levegő? Igeeeeen! Ez most jól jött! Kellett a napfény, hogy kicsit kifújjam magam. És a 2 hetes varrógéptelenségből felébredjek. Merthogy a kezem már nagyon akart dolgozni, és esténként járt is, de valahogy nem volt elég...... Így ma kész lett egy nyakbavaló és egy szoknya, amit csak később mutatok, mert csak élő modellen állhat jól! És az most nem gyerek! Egy felnőtt kislány! :D

Szóval a nyakbavalónak a színei merészek lehetnek, ez is a "nem csicsás ruhához való" kategóriába tartozik! Selyemtaftból készültek a rózsák, így nem tudja jól visszaadni a fénykép a színeit. Amúgy is nagyon szeretem a taftokat, és így rózsában nagyon különleges szerintem. Összekötni egy nagyon finom bársonyszalaggal lehet...

Vannak rajta flitterek is és gyöngyök is, de ezeknek a varázsát nem tudja visszaadni a fénykép!

És egy kis zene, mert mostanában ezt hallgatom sokat:

Kosz

Kosz van mindenhol. De mindenhol. Szóval nem a legkellemesebb ez a bentlakós felújítás, de nagyon izgi. Lehet cserkészként élni mivel nincs tűzhely, csap és mosogatási lehetőség, csak a kádban. De nincs edény sem, mert az meg el van pakolva. Ellenben lett Tér! Jó nagy, napos tágas, csodás. És amikor megéreztem a tér élményét, az eredeti terveimet kicsit módosítva nagyobb hangsúlyt adtam neki. Mondjuk attól még rendesen távol állunk, hogy bútor kerüljön be. De én már csak a holnapot is nagyon várom, mert ha minden jól megy lesz ÁRAM!!!! :D (A kis dolgoknak kell a legjobban örülni!) Ja és ha már áram: akkor talán ez vágott eddig a legjobban a földhöz. Szóval jól haladunk (és ezt most elkiabáltam.)

Ablak már van, vízvezeték már van, lefolyó már van. Ugye milyen jó? Ja és nem ez a kék-fehér kockás förmedvény marad! Ellenben gányolnunk kell, mert ha felbontanánk, az alatta lévő 25 éves csebpe is feljönne, ami alatt nem beton, hanem föld (!) van..... Ez kb. 8 centi betonozást jelentene, amit csak nyár elején mernék megjátszani, mert most tuti nem száradna meg tavaszig sem.....

Ajjajj..... :D

Ajándékot kaptam, Punkyjazz Ágitól! De még milyet! Olyan szépet, hogy csoda... Na jó, vettem, megrendeltem, mert annyira megtetszett a blogján a szivárvány, hogy amikor a blogtalálkozón találkoztunk, igenis kértem tőle egyet. Még aznap, vagy talán másnap küldte a mailt, hogy készen van! Na ez aztán a gyorsaság!
És a héten megkaptam! Olyan édes szépséges! És Ági egy tündér: küldött egy csuda édes kulcstartót mellé! Nagyon tetszik ám minden.
Ahogy a kulcstartó felkerült a csomóra, mellé a pénztárca, olyan jót nevettem: Milyen édesek ezek így Byme Évi levendula felhőcskéjével! Illatos ég! :D

Szóval már 3. éve nézzük ezt a konyha felújításosdit. Olyan nagyon régóta, hogy egyszerűen már nem hittem, hogy valaha eljön az a nap, amikor végre megkezdődik a rombolás, por, kosz, és épülés. Magyarul KÁOSZ!
De jövő héten tényleg jönnek! Itt lesznek a munkások és építik a káoszt! Jó lesz! :D
Szóval a munkákat egy kicsit hanyagolnom kell, tehát restanciáim lesznek, amikért előre elnézést kérek, de ha már túlleszünk a kritikus 2 héten, gőzerővel és sok pozitív érzéssel látok neki újból!
Addig is, csak egy kis előzetes a konyha milyeségét illetően:

Én ezt ezt a csempecsaládot már akkor kinéztem, amikor még meg sem vettük a lkást, de a sok-sok rosszaság miatt letettem ról. Aztán most, ahogy jártam-keltem mindenhol beleszaladtam. Ez az igazi, a legszebb és a leginkább hozzánk való. Igaz az árától rendesen dobok egy hátast, de végülis ezt fogjuk nézni remélhetőleg jó sokáig, és nem fürdőbe kell. Így elég belőle csak egy pár nm. Viszont a dekorja még nem biztos..... Ugyanis annak darabja 6000 fölött van! :O Nem nem négyzetmétere! Darabja! Szóval a csempe magában, magától lesz nálunk díszes, de sebaj. Majd 3 év múlva a dekorok is meglesznek. :D

Ja! És mivel mindennek nekem kell utánamenni, ezért egész héten a lábamat koptattam. Előszeretettel hallgattam ezt a metrón:

Nyakék

Tehát a nyakék. Ami azért készült, mert volt a színes neszeszerem és tolltartóm, aminek az anyagából kipróbáltam, hogy varrok virágokat. Egy-egy virág elég hosszú ideig készült, így több nap lett, mire elkészült a nyaklánc. És ezek a napok is jól elosztva....
A tulajdonosának nagyon tetszik..... De lehet, hogy ő már elfogult?!
Mindenesetre valamit megtanultam: vastagabb amerikai pamutvászonból, amit a foltos boltokban lehet kapni, nem könnyű pici szirmokat varrni.

Nagy lett. Én díszes vagy mintás ruhához nem is ajánlanám, mert elég hangsúlyos... Mit gondoltok róla? Víselhető?

Gréta füle....

Elbizonytalanodtam: Grétának pár hónapja már van fülbevalója. Az elején rendesen mozgattuk is, egyszer volt csak egy kicsit sebes.

De mostanában lehet, hogy valami beleakadt és megsértette, mert tegnap, egy ilyen mozgatás közben észrevettem, hogy nem mozdul a fülbevalója. Megnéztem és nagyon csúnyán betokosodott. Nehezen sikerült kivennem az ékszert, de maradt egy nagy göb.... Felhívtam (az általában készséges) orvosunkat, de most csak a szememre vetette, hogy most igyam meg a levét, annak, amit főztem. És ennyi volt a beszélgetés.....

Vannak, akik szerint azonnal orvos, sebész, és vannak akik azt mondják várjak......

Most mi legyen? Ha nem akarunk hozzányúlni nem fáj neki, éjjel is jól aludt. Mit kell ilyenkor tenni? - vagy nagyon ostoba vagyok és már rég a dokinál kéne lennünk?

Az ősz, a szél, a gyerekek és az óvoda

Az első ovis nap. És az időjárs nem kímélt. Olyan volt, mint amilyennek ősszel lennie kell. Késő ősszel. Szeles és hideg. De ettől lesz talán igazi első ovis élmény???
Lánykám már fél 6-kor kikiabált a szobájából, hogy ő akar menni óvodába. Ehhez képest 7-kor keltünk, és készültünk, de olyan izibe, hogy ilyet még nem pipáltam. Beérve elképesztő hamar megszokta, hogy ott sok idegen gyerek és szülő van.
Mivel ez szoktatásos nap volt, a szülőket is várták, hogy legalább egy napot eltöltenek a gyerekkel az új környezetben. Volt egy kis bölcsistársa Grétának, anyukája a legnagyobb természetességgel belökte a csoportba, majd elment dolgozni. Még úgy néztünk is páran, hogy akkor ez a kislány már ennyire ügyes? Hát inkább megrémült: Gréta is és Csenge meg megsajnálta. Miután a nagy keveredésben és tömegben az ovónénik el voltak foglalva a sok új jövevénnyel, mi meg a sajátjaink kérdéseivel, a kislány leült a biztonságot adó szekrénykéje mellé, ahol a ruhái voltak és magában sírdogált. Na ekkor már igazán sok volt. Kimentünk a lányokkal és behívtuk, hogy próbáljon játszani: Gréta készségesen mutogatta a számára is új játékokat, a galériát, a mosogatót. Közölte, hogy menjek, ők majd játszanak. Kérdezetem, hogy mikor menjek, mire mondta, hogy csak alvás után.
3-ra értem vissza: Gréta nagyon ügyes, játékos volt, segített a többieknek, de nem aludt. Túl izgatott volt. Még az ebédet is megette (tészta volt, amit ki nem állhat...)! AZ uzsonna elfogyasztás után kérdezte Anikó néni, hogy Gréta akar-e menni másnap is: mire Gréta közölte, hogy persze. Mikor kiértünk már vissza is akart menni.

Jó ovis. De ez a szél délutánra kikészítette. Fáradt, nyűgös és kötekedő. Már nagyon várja a holnapot!

Most 16:55-van, és a lányom elaludt játék közben a kanapén! :D Elég fáradt.....

És a nagy szürkeségben nálam mostanában ez a kedvenc zene: