Az ősz, a szél, a gyerekek és az óvoda

Az első ovis nap. És az időjárs nem kímélt. Olyan volt, mint amilyennek ősszel lennie kell. Késő ősszel. Szeles és hideg. De ettől lesz talán igazi első ovis élmény???
Lánykám már fél 6-kor kikiabált a szobájából, hogy ő akar menni óvodába. Ehhez képest 7-kor keltünk, és készültünk, de olyan izibe, hogy ilyet még nem pipáltam. Beérve elképesztő hamar megszokta, hogy ott sok idegen gyerek és szülő van.
Mivel ez szoktatásos nap volt, a szülőket is várták, hogy legalább egy napot eltöltenek a gyerekkel az új környezetben. Volt egy kis bölcsistársa Grétának, anyukája a legnagyobb természetességgel belökte a csoportba, majd elment dolgozni. Még úgy néztünk is páran, hogy akkor ez a kislány már ennyire ügyes? Hát inkább megrémült: Gréta is és Csenge meg megsajnálta. Miután a nagy keveredésben és tömegben az ovónénik el voltak foglalva a sok új jövevénnyel, mi meg a sajátjaink kérdéseivel, a kislány leült a biztonságot adó szekrénykéje mellé, ahol a ruhái voltak és magában sírdogált. Na ekkor már igazán sok volt. Kimentünk a lányokkal és behívtuk, hogy próbáljon játszani: Gréta készségesen mutogatta a számára is új játékokat, a galériát, a mosogatót. Közölte, hogy menjek, ők majd játszanak. Kérdezetem, hogy mikor menjek, mire mondta, hogy csak alvás után.
3-ra értem vissza: Gréta nagyon ügyes, játékos volt, segített a többieknek, de nem aludt. Túl izgatott volt. Még az ebédet is megette (tészta volt, amit ki nem állhat...)! AZ uzsonna elfogyasztás után kérdezte Anikó néni, hogy Gréta akar-e menni másnap is: mire Gréta közölte, hogy persze. Mikor kiértünk már vissza is akart menni.

Jó ovis. De ez a szél délutánra kikészítette. Fáradt, nyűgös és kötekedő. Már nagyon várja a holnapot!

Most 16:55-van, és a lányom elaludt játék közben a kanapén! :D Elég fáradt.....

És a nagy szürkeségben nálam mostanában ez a kedvenc zene: