2011. szeptember 1., csütörtök

Isten áldjon!

Ezen én annyira meglepődtem.... Egyszer csak Gréta elkezdett így elköszönni tőlünk. Apa elment otthonról: "- Isten áldjon!" - jött a búcsú. Nem tőlünk tanulta, oviból. Aztán ma ismét volt egy: "Isten áldjon!"
Elbúcsúztunk a régi ovinktól és ma már az újban töltöttünk egy fél napot. Szuper volt! Tele vagyunk szép reményekkel, sok tervvel és ötlettel. Izgalmas lesz az ovis év is, mert most már több dolgot is fog egyszerre tanulni mellette. Külön érdekes, hogy vegyes korcsoportú a Fülemüle csoport, így tanulhat a nagyoktól és segíthet a kicsiknek. Nekem egyenlőre ez nagyon teszik, annak ellenére, hogy régen ettől a felállástól tartottam egy kicsit.
Ebéd után még visszamentünk elbúcsúzni a régi óvónéninktől, Anikótól és dadusunktól, Andi nénitől. Köszönünk mindent!



Gréta jele gomba volt, így stílszerűen Anikó gombás táskát hordozhat magával, míg a foltvarrást igencsak szerető Andi néni, egy csodás-mintás szütyőkét.

Nincsenek megjegyzések: