2011. június 17., péntek

A fellélegzés

Megtörtént a felvételi, és felvettek, így szeptembertől jön a tanulás.
Izgatott vagyok, mert nagyon várom. Az elmúlt héten csak evvel voltam elfoglalva, készítettem ruhákat is, bár nem vagyok teljesen elégedett. .... Talán épp ezért kell még tanulni...






Meglepődtem, mert én teljesen abban a hitben voltam, hogy a varrás-tudásomra, a régi dolgaimra kíváncsiak, amire esetlegesen lehet alapozni valami mélyebb szintű technológiai tudást. De nem. És akármennyire próbálkozhattam volna többet varrni ruhákat, kiegészítőket, látványos cuccokat, nem lett volna jó. Az iskola inkább a művészeti készségekre, a vizuális kommunikációra kíváncsi:hányféle képpen és milyen módon tudom magam kifejezni, hogy a látvány, az érzés változatos legyen. Na erre nem voltam felkészülve: én nem vittem kollázsokat, quilteket. Azt hittem a varrás érdekli őket. Na ezért lett az, hogy az első évfolyamot is meg kell csinálnom és nincs elengedve. Nem baj. Én ennek örülök, és az én olvasatomban így könnyebb is lesz az utunk. Az első év arról fog szólni, hogy tágíthatom a művészeti határaimat, ami szerintem nagyon hasznos. Ugyanakkor én már nem vagyok 20 éves- nálam számít, hogy hány évet töltök el még iskolában. Furcsán hangzik, hogy 31 évesen leszek diplomás... Vagy nem?

Mindenesetre az elmúlt hetek készülődése és a ruhakészítés ismét új és jó élményekkel gazdagított. Szerintem mostanában sok ruhát fogok varrni. (Persze a megrendelt takarók és falvédők is készülnek. :D)


11 megjegyzés:

KisMesterek írta...

No és hol leszel 31 éves korodban?!! Ez sem lényegtelen faktor.:-))

Amaranta írta...

Ügyes vagy! Mi lezsel, ha nagy leszel és milyen iskola, kicsit el vagyok maradva a blogolássa?

Ahhoz nagyon gratulálok, hogy megtaláltad amit ztanulni szeretnél, sikerült és szorítok, hogy élvezd majd a tanulást.

Budai Detti írta...

Hát éppen ez az...
Volt ebben a felvételiben némi irónia. Én azért szeretnék ismét tanulni, mert úgy érzem, hogy a szakmai érettségim, a szabász okj-m, és a félig lejárt könnyűipari mérnökim nem elég a mai iparhoz. Egyszerűen a piac más, mint akkor volt, amikor én befejeztem az iskoláimat. Akkor 1 méter anyagot nem lehetett venni, úgy, hogy abból valami normális szülessen. Anyag volt aranyáron, (vagy 200 ft-ért az ósdi boltban)de kiegészítő, színben, anyagban,formában hozzáillő körítés és egyebek nem. Na ez az ami mostanában szerintem kicsit elmozdult.
És még egy dolog: Amikor én a ruhaipariból kikerültem, nem vettek fel sehova még varrónőnek sem. Nem kellett a korosztályom senkinek (úgy látom ez most is így van..., de már nem csak az én korosztályommal).

Divatkreátor: nemrégiben néztem meg az egészet egyszerre, mert nem tv-zek, és van ám egy véleményem. Én nagyon fontosnak tartanám, hogy mélyebb szakmai, technológiai képzettséget szerezzenek a mai végzősök. Mert hamár nem lehet a világ ezen fele előrébb az anyaggyártásban, akkor legalább piszkosul jó technológiát, minőséget készítsünk. Ebben lehetünk mi jobbak, mint a nagy Kína.
Szóval én ha lehet még jobban szeretném kitanulni a divatszakmát és utána irány Párizs!

Kriszta: Az már majdnem fix, hogy 31 évesen ott fogok friss diplomásként munkát keresni. !-D
Amaranta:
Divattervező leszek és Modart Divatiskola. Az utolsó éve kötelezően Párizsban töltendő. Erre készül a család már január óta.

kovtama írta...

ÓÓÓÓÓÓ, nagyon gratulálok. Biztosan fantasztikus lesz az utolsó egy éved! Kívánom, hogy minden megvalósuljon belőle amit elképzeltél.:)

Ányi írta...

Gratulálok a felvételihez és sok sikert, örömöt leljél a tanulásban!

Amaranta írta...

Ez igen! És Párizs! Remélem fogsz ott is blogolni, ha időd engedi, majd itthonról ácsingózunk kifelé :-)

Sok örömet és sikert neked! Az meg külön klassz, hogy a család is támogat benne.

Csilla írta...

Hm... A képről vmi hiányzik.... levágtad a fejed a képről, ejnye-bejnye, pedig milyen jól mutatott ott!

Detti Banszki írta...

Úgy gondoltam nem riasztom el a kedves olvasóközönséget. :P

És KÖSZÖNÖM!!!

martimez írta...

Gratulálok !!!
:)

LARION írta...

Gratulálok, Detti !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezen rágódom én is, hogy tanulni akarok, olyan helyen , ahol nincs matek........ hahaha.....
Sok sikert , hajrááá, harááá !!!!!

Budai Detti írta...

Köszönöm! Köszönöm!
Larion! A vicc az az, hogy a nyárnak pár hetében én fogom tanítani a matekot a tesómank, és remeg ám a lábam rendesen, pedig nincs vele sok gond, csak, ha nem szükséges, akkor ne kelljen rászánni napi 1-2 óráta, ha úgysem lesz rá komolyabban szükségem.