Ilyen a tökéletes hétvége!

De még mennyire!

Először is én rendkívül utálom az állami ünnepeket, ha lehetne nagyon lecsökkenteném a számukat, csak a húsvét és a karácsony maradhatna meg....... Mondjuk!

De most elképesztően jól jött ki, hogy pénteken volt az ünnepnap, ami mellesleg egyik barátunk, Gergő szülinapja is. És ez most komoly szám: 30, amit nagyon illik becsületesen megünnepelni. Csilla, az egyesszámú hozzátartozó, már hetekkel ezelőtt elkezdte szervezni, hogy kb. 30-an menjünk a kicsi bérház kertjébe, és amolyan filmbeillően lepjük meg Gergőt, mikor hazaér! Hát sikerült.

Már ott voltunk jó előtte és vártuk, hogy jöjjön! Volt szép nagy torta, sok finomság, meglepetések éééééééééés: Csilla megszervezte, hogy a belvárosi házacskától Riksával menjenek a kibérelt hajóra, hogy onnan nézzük a tüzijátékot. Itt ugyan volt egy kisebb buktató (leszakadt a riksa lánca), de szerintem ettől csak még izgalmasabbá vált minden. Az utolsó pillanatra mindenki a hajóhoz ért, és együtt néztük a tüzijátékot. Gréta is velünk volt, végig bulizott, majd a durrogáskol egy picit megrémült, de a kíváncsisága felülkerekedett rajta és végignézte és csak csodálkozott. Hatalmas élmény volt neki. Estére elképesztő allergiás lett ő is és férjecském is. Éjjel volt is emiatt egy kis rémület, de reggelre egy új reggel virradt.

Szombaton inkább pihentünk, és délután találkoztunk egy régen látott barátunkkal.

Vasárnapra maradt a Mesterségek ünnepe! Ez mostmár kihagyhatatlan volt, mivel 4 (!) éve nem voltam. Most meg tudtuk beszélni a Nagyival, hogy kicsit játszanak Grétával, amíg mi ellátogatunk a Várba. Jajj, de jó volt! Nekem nagyon tetszett minden. Nagyjából idillikusnak írnék le mindent: sok érdekességet láttam (nekem a mezőkövesdi matyósok tetszettek a legjobban), megnéztük a Nemzeti Galéria felét, és a Budapest Történeti Múzeumot, és mindeközben nagyon jó zenék szóltak. Kettesben voltunk: jó volt. Kellett egy ilyen hétvége...