Valentin hétvége

Férjem anyukájával szerveztük meg, hogy Gréta életében először nem velünk alszik, hanem vele.......
Ez egy nagy lépés, hiszen eddig még nem léptük meg és minnél később, annál nehezebb ugyebár? Szóval szombaton reggel Grétus bújik közénk és már kéri a szokásos mesét és reggeli csokit, majd nagy meglepi volt mikor közöltem, hogy ne legyen ilyen zsizsik, mert nemsokára megyünk a mamához. Apa is rendesen meglepődött, mert nem számított rá. Később azt is el kellett árulni, hogy bizony egy estét kettesben leszünk, úgyhoy lehet tervezgetni, hova is menjünk bulizni.....
Mamánál Gréta elköszönt, majd nagyjából már zavart is, hogy hagyjuk már őt játszani. Jobb híjján elindultunk haza, és a kikölcsönzött filmek társaságában eltöltöttünk egy magányos estét. Majd' egész éjszaka fenn voltam és csak forgolódtam, egyrészt z előző napi 2 órás hidegben állás miatt, másrészt az izgalom miatt, hogy mikor fognak telefonálni....
Reggel Peti mondja, hogy nem is vagyunk mi olyan jó szerelmesek, mert nem tudunk jó programokat kitalálni kettesben...... Tényleg nem..... Mi már csak hármasban vagyunk jók. Persze Grétának úgy eltelt az idő, hogy észre sem vette..... Egyszer sem hiányolt, nem emlegetett, nem sírt........ Érdekes, mert amikor eljöttünk, olyan édes lett, mint akit kicseréltek. Egyszerre tört ki belőle, hogy mennyire szeret és mennyire hiányol, ha nem vagyunk vele. Érdekes ez a fajta ragaszkodás: kicsit rémisztő, de nagyon jól esik.