2010. február 15., hétfő

Tatyik

Ma reggel dolgoztam egy picit és ezek már egy ideje összevarrásra várnak. Így nekiestem és elkészítettem őket. Hát ezek kerekedtek belőlük:




Meska boltomban már megtalálhatóak!

2 megjegyzés:

LARION írta...

Szia, Detti!

Boldog névnapot kívánok Neked!

Nehéz lett a világ körülöttünk....én is ugyanígy érzek a Férjemmel kapcsolatban, mert hiába hangzik jól, hogy a rajzfilmstúdióban dolgozik már onnan is rég kihalt a korábban rá jellemző családias légkör...... Nagyon stresszes munkahely lett belőle, iszonyatos kenyérharcok folynak ott....pont ezért félek, hogy egyszer nagyobb bajt szív magába a Férjem lelki alkata és kipurcan..... a megpróbáltatásoktól ( napi 10-12 órák a számítógép előtt, sokszor haza is hoz munkát, miközben meg kell felelnie többfélebasáskodós személy igényeinek is...brrr...... ) Rettentően rossz nézni, hogy a családjáért mi mindent megtesz erején fölül és nagyon tisztelem , hogy kibírja értünk.....én már rég idegosztályon lennék ettől......
Én még mindig hálás vagyok rettentően, hogy itthon ( igaz kissé magányosan ), de ezektől a gyilkolós stresszhelyzetektől mentesülök, mint anya, mint feleség, mint Veres Erika.....
húúú nagyon nagy falatokba vágtad a fejszéd.....szépek lettek ..és a rózsák is....
...Nemsokár nyakunkon a jó idő...hátha javít a Férjeink hangulatán...bár lehet ez nem túl erős dolog.....de mindenhol ezt látom, hogy fájni tud sok mindenkinek a megpróbáltatások özöne.......
Nem tudom mi a kiút....valahogy muszáj felvenni a magunk eszközeivel ahrcot ellene, hogy ne égjen ki az ember a keserű élményektől...... :)))

Budai Detti írta...

KÖszönöm!

Hú, de jó helyen dolgozik a férjed (elvileg)! Amúgy, amikor mondom, hogy Peti mivel foglalkozik, mindenki megörül, hogy milyen jó, és eddig tényleg az volt, de most a főnökök nagyon ellehetetlenítik a munkát, pedig ő nagyon szeret dolgozni. És igen nekem is ez a legnagyobb fájdalmam, hogy eljött az a pillanat, amikor nem tudom megnyugtatni és látom, hogy értünk küzd!