2010. február 25., csütörtök

Házi kollekció 2.

Készül a kollekció, márcsak azért is, mert nagyon ideges vagyok.
Ezeket a darabokat még hétfőn szabtam ki, és akkor még nem sejtettem, hogy milyen nyomorúságos napok következnek. De a helyzet az, hogy a varrás megnyugtat és főleg azért, mert kézzel kell varrni.
Szóval tegnap volt a "menjünk orvoshoz" nap, merthogy beutalót kellett kérnem, hogy mehessek további vizsgálatokra. Gondoltam én: nem lesz semmi, hiszen csak egy papír kellene: jöhet Gréta is, megoldom- hiszen a héten én vagyok a szuperanyu. Amikor odaértünk Gréta egyik percről a másikra bedilizett. Nem szokott ő ennyire aktív ugra-bugra lenni. Doki bácsival beszélgetett is, majd a doki mondta, hogy vetkőzzem, megvizsgál..... ....... ...... ...... .... Izééé!
Mivel felelőssége van a dologban, ezért belementem, bár aggódtam, hogy mi lesz, mert Gréta még nem látta anyát orvosnál (nem kell nagy dologra gondolni, csak a hátam vizsgálták).
Majd gondolt egyet és kiment a szobából. Egész egyszerűen kiment. Én gyorsan öltözködtem, asszisztens néni szalad a gyerek után, majd én is próbálnék, de a doki feltartott. (Elég fura ember volt....) Ahogy nyújtotta a papirokat én már szaladtam is a gyerekhez. Persze rendes szídás: anya remeg az idegtől, majd irány a buszállomás. Közben már próbáltunk beszélni anyukámmal, de csak nem akart összejönni. A buszon hívott a testvérem, hogy kórházban vannak, mert Apukám stroke-ot kapott. Na itt elborultam. Ez egy kicsit sok nyomás volt egy napra, majd estére már Gréta is olyan hisztis lett, hogy a fenébe kívántam mindent. Nem tudtdam már este bemenni Pestre és értelme sem lett volna, így egész este varrtam és varrtam és reménykedtem, hogy nem lesz nagyobb baj.
Ma reggel Anyu azt mondta, jobban van Apukám, de ez még eltart egy darabig. És Gréta továbbra is itthon van és egyre nyűgösebb, hogy nem mehet bölcsibe. Holnap Mr-re megyek, de már férjurammal és Gréta nélkül.
Rá kellett jönnöm, hogy szökős a gyerek: ez már a többedik alkalom, hogy önnállósítja a lábát és elindul engedély nélkül. Ma már zárva van az ajtó, hogy nehogy kimenjen.

A házi kollekció második darabja: (Annyiban más az előzőtől, hogy a szegőpántja piros kockás, és más a csipke így az összhatás is elég más.)


A kollázs (képek Flickr-ről), ami a további darabokhoz tartozik:



És egy újabb, a 3. darab:



Megrendelésre készült ez a kis szett:

2 megjegyzés:

Abile írta...

Mielőbbi gyógyulást kívánok Apukádnak és Grétának is... A varrás tényleg sok mindenre jó, még "fájdalom"-csillapításra is

eszterda írta...

Jobbulást kívánok én is!
Szépségesek az alkotásaid!!!