Gyerekszobák......

Itt találtam a kérdést: Milyen is lenne egy gyerekszoba nálam, ha nem lennének korlátok?

Először is el kell mondanom magamról, hogy nagyon szigorú anya vagyok! Néha talán túlzottan is, de mindemellett nagyon szeretem a kislányomat.

Nekünk pont úgy jött ki, hogy előbb lett a gyerkőc és utána a nagy lakásvásárlás (amit már többször is megbántunk!!). Legfontosabb szempont az volt, hogy a gyerekszoba világos és kényelmesen nagy legyen. Tehát nem a lakáshoz igazítottuk a gyerekszobát, hanem pont fordítva. Jobban mondva a gyerekhez igazítottuk a lakást. (Legalábbis amennyire ezt a lehetőségek engedték!)

A fő funkcuója a gyerekszobának, hogy legyen otthon egy hely, ahol a gyerek élheti a magánéletét, játszhat, de lenyugodhat, mert ismerős és barátságos környezetben van. Nem fél, nem szorong, de nem érez késztetést arra, hogy "felpörögve" fel-alá futkosson örömében vagy izgalmában. (Szerintem ezek a tevékenységek is valminek a hiányából adódnak!)

Amikor arról volt szó, hogy gyerekszobát kell tervezni, a következőket vettem számításba:

• Az ablakok mérete: ami nálunk nagyon hangsúlyos kérdés, mivel a 4 falból egyet teljesen ablak fed. A kilátásunk csodás, de lehetne jobb is, ha nem lenne a teraszunknak otromba korlátja. Amint nagyobb lesz Gréta, kap egy padot. Egy, amolyan amerikai típusút, szivaccsal meg párnákkal, hogy túllásson a korláton.
• A színek: nyugtató, de izgalmas és igazítható színekre festettük a szobáját: halványzöldek a falak és fényvisszaverő (állítólag!) sárga a plafon! Szerintem nem jó ha nagyon élénkek a színek, ha zavarosak, mert felizgatja a gyerkőcöt. És lehet, hogy igaza van a Feng shui-soknak a fehér színnel kapcsolatban. hiszen minden szín fehérrel érvényesül igazán.
• A bútorokból nem engedtem: Jó minőségű fa bútorok, amik nem csak a kisgyerek korban szolgálnak ki. Szeretem a praktikus dolgokat, hiszen a gyerkőc életében is az állandóság a legfontosabb, mivel az ő értelmezésében ez a biztonság.
• Minták: Nagyon utálom a kész, előre megvásárolható, egyszerű dolgokat (Micimackó, Csőrike s társaik). Azért egyszerűek, mert már ki vanak találva és nem kell hozzá semmi fantázia. Persze az is igaz, hogy a Földön élő legtöbb embernek nincs fantáziája, nekik kell a készen előállított csoda! (most nagyon nagyképű voltam: BOCSÁNAT!!!)

Minket a visszafogottság jellemez: nem építtetek bungallót a szobájába, mert azt gondolom, hogy ezt az élményt a szabadban kell megélnie. Magyarázat: Ha odabent is bármit megtehet, akkor azt meg is teszi - ergo- minden a feje tetejére áll, hiszen az nem temészetes, hogy a szobában másszunk fára,- a fa kint van az udvaron. Ugyanez az autó alakú ággyal és a többiekkel. Ellenben lehet falra festeni bármit, ami a természetre emlékesztet, de ne legyen dzsungel, hiszen akkor megint más élményt kap a gyerek. A túl zsúfoltsághoz ér a dolog, ami ingerültté teszi.

Szeretek foglalkozni vele, szeretek járkálni vele a szabadban és nagyon szeretem azt, amikor este leül a szobájában a kis asztalkájához és egyedül csendben, elgondolkodva játszik negyed órát.
Persze nem azt mondom, hogy mindenkinek csak ez jó, de az én "Elveimnek " ez az irány felel meg.
És a képek amiket néhol túlzásnak érzek, de tetszenek! (Ja és még valami: a legtöbb szép dolgot szerintem nem a gyerekeknek, hanem a szépre vágyó szülőknek gyártják, hogy megvegyék. És meg is veszik. A nagy gyárak már tudják: a szülők szívéhez a gyereken keresztül vezet az út! Szó szerint KERESZTÜL!!!)