2009. január 21., szerda

Bor, Mámor, Provance

Egy figyelemre méltó film! Pont most lett vége, és megszakad a szívem amellett, hogy boldog vagyok, hogy láttam.
Szóval ezekben a szürke napokban szabályosan kínzás egy ilyen filmet mutogatni, mert a sírás kerülget, hogy egy fikarcnyit sem süt a nap! Hetek óta csak egy nap volt, amikor nem volt vastag szürkefelhőréteg az égen. Akkor már-már azt hittem, végre vége a kemény és kiábrándító komorságnak.
Erre itt ez a megbolondító film: felidézi a nyarat, a boldogságot, a napfényt és azt a szabadságot, melyet az ember akkor érez, amikor nyári estén naplementekor sétál az frisseséget hozó szélben. Ugye milyen jó az?
A másik, ami miatt olyan jó ez a film, az a vidék. Provance. A provancei domboldalak és az ott elterülő szőlőtengerek. Ugyan én nem iszok alkoholt, de nagy tisztelője vagyok a borkultúrának. (Micsoda ellentmondás!) Régen a kertünkben a Nagypapám termesztett szőlőt. Nagyon szerettem falni, és imádtam a borkészítést!
Továbbá ott van az a sok virág, a levendula....... Jajj, de csodálatos a természet! És mennyire utálom most a telet!
(Az jobb lenne, ha hó lenne, mert akkor legalább nem szürke lenne a táj, ami koszos, hanem fehér, ami tiszta és sugárzó!)
Várom a tavaszt!

3 megjegyzés:

colette írta...

Nyáron már ajánlottam nektek, akkor az igazi megnézni: reggel, délben és este -legalább háromszor:)))

Ejjkukk írta...

Mi is nyáron láttuk először.... már akkor is nagyon tetszett, de most tényeg nagy hatással volt rám! (Talán éppen azért mert nem jó nálunk az egyik radiátor és hideg van a nappaliban!)
És igen....naponta többször ajánlott!

Abile írta...

Nekem is nagy kedvencem a provancei táj... a filmet még nem láttam, de azt hiszem várok vele egy kicsit, mert ettől az időtől nekem is sírhatnékom van ...