Most van az, hogy van 1 és egy fél üres szoba és holnap jön a bútor, meg kéne várni, de már iskolába kéne menni és még nyakig ér a por, akárhogy takarítok.
Szóval lesz ez jobb, de már most boldog vagyok. Ez a férjem összes negatív megnyilvánulása ellenére: Szép!
Ugyan nagyon hirtelen ugrottunk bele a dologba: kb. 1 hét alatt összeszedtük minden bátorságunkat és erőnket, hívtuk a szakembereket és uzsgyí....
A tervezés viszont már jó sok tapasztalatra épült: kitapasztaltuk, hogy hogy bírjuk egymást és hogy nem, amikor éjjel tanulnánk és varrnánk egymás mellett. Fallal elválasztva. Máshogy csak erős kompromisszumokkal.
Ezért lett az egy nagy szoba kettéválasztva: Lett egy 17 nm-es nappali és egy 9 nm-es dolgozó.
A dolgozó ugyan az enyém, de én azt gondolom nagyon összekovácsolja a családot: annyira kedves lett az ablaktól ami egy öreg fenyőre néz, hogy mindenki szeret oda bejárni.
Az volt az elképzelésem, hogy olyan légies helyiség legyen, ami nem hideg, de nem is sárgás, ugyanakkor lehet romantikus és napos.
Egy ideje már nagy kedvencem a korall színe: leginkább világoskékkel és fehérrel.
Valami tengeri hangulat uralkodik rajtam, de én félek a víztől. Megmaradok a szellős színvilágnál.
Ezek a kellemes hangulatok segítenek majd a munkában. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése