A mosolygásról

A mai napom a mosolyról szólt.

Ez egy nagyon alapvető tevékenysége fajunknak. Már ici-pici babaként is avval örvendeztetjük meg legjobban szüleinket, hogy egy-egy huncut kis mosolyt eleresztünk. Aztán már direktben mosolygunk mindenkinek, hogy figyeljenek és visszamosolyogjanak. De jön a Dac. AZ a szörnyűség, amikor már mosolyogva is tudunk ellenállni a nagyok akaratának. És itt van a kutya elásva. Ha a dacból nem mosolygó dacoskodás és jóindulatú terelgetés, hanem fölösleges szigor és szabályozás, netán megfélemlítés lesz, akkor bizony oda a mosoly. Talán itt érkezik el mosolyfejlődésünk legkritikusabb pontja.
Nehéz egy kisgyereknek elmagyarázni, hogy a sok szemráncolástól ráncos lesz a homloka és senki nem szeret majd játszani vele. És nehéz egy folyton vigyorgónak azt mondani komolyan, hogy közvetlenségével hatalmas bajokba sodorhatja magát.
Nekem nem ráncos a homlokom...... De nem érzem magam olyan nagy bajban. Épp csak rájöttem, hogy bizony szeretettel, szép szavakkal és a kellő helyen és időben megejtett mosollyal még egy rendkívül ráncos kisgyereket is fel lehet vidítani: és bizalommal hálája meg. ... Majd mosollyal. Mert a gyerekek, a kis emberek ilyenek. Szégyellje magát mindenki, aki rászól egy nevető, vagy egy mosolygó gyerekre! Ők tehetnek a sok ráncról! - Mondjuk a szépségipar szeretheti őket.... :/
És a mai napi mosolyadagom, magam örömére (mert lehet, hogy ezen nem mindenki mosolyog, bár szerintem ez automatikus :D)... És itt lehet nagyon jó minőségben meghallgatni (ha esetleg létezik még olyan érzékeny fülű, mint itthon egyesek)

És ez is ilyen....

4.

4 éves lett az én nagy kislányom! Borzasztó belegondolni, hogy milyen gyorsan repül az idő- nemrégen született. Most meg egy önálló akarattal és egyéniséggel rendelkező kisember.
Most nem tartottunk nagy szülinapozást: a családunkat nagy viharok szabdalják. És pont ezért a mi "kis családi körünk" egyre erősebb és teljesebb. Értékelek minden percet, amit eltölthetünk együtt, és hálát érzek, hogy minden este puszival fekszünk le.
Gréta az óvodai értékelések alapján ügyes, okos (csakúgy, mint a többiek), de nem igazán szereti elmondani, hogy mik történnek vele, nem meséli el a bent hallott meséket, verseket, pedig lenne közönsége. Én ezt nagyon fontosnak tartanám és arra gondoltunk, hogy meséléssel és sok mese eljátszással fogjuk orvosolni. Igen. Lehetne bábozás is- ha szeretné. De nem szereti. :(
Így nem sok kutatás után úgy döntöttem, hogy Jámbor Zsófi csodálatos kis állatkái segítenek majd a helyrebillenésben. És mivel Gréta nagyon szeret piknikezni: kapott Ikeás kis porcelán készleteket, hogy együtt leülhessen az állatkáival egy uzsonnára a saját piknik takarójára.
Egyből ráérzett. És mi is! Köszönjük!

Most lett ismét pár kedvenc képem:

Gréta és a testvérem kisfia: Bence. Nagyon szeretik egymást!

A hangulat szélsőségei

Tegnapelőtt a férjem megállapítottam, hogy úgy néz ki most élem meg a Flow-t. Állítólag szárnyaltam. Ma a jó fenébe kívántam mindent... De nagyon erősen ám!
Létezik olyan, hogy az ember dolgozik valamin szível-lélekkel és már a legelején (amikor már benne van 'majd 1 hónap munka) fel kell adnia?
Hűűű, ez nagyon nem az én stílusom. Lehet, hogy marha nagy bukástörténet lesz: de én mindent megteszek a siker érdekében. Nem adom fel!

Hm...

....

Mostanában az a tapasztalatom, hogy akkor tudok igazán hatékonyan dolgozni, ha nagyot álmodok, és nagyot tervezek. Most találtam egy eladó kastélyt! Valami ilyesmire pályáznék egyszer életemben. (Sokára lesz, mire meglesz..... de addig is szép!)

.....mert ma vigyoroghatnékom van...

...ki tudja, lehet, hogy a tavasz az oka?
Először is:

Nem tudom miért, de ennek a rihonyának ez az egyetlen száma, amit kedvelek:

...és itt van az, amit még jobban szeretek... Lehet, hogy ettől rekeszizom sérvet kapok egyszer.

Magyarsgtudat, avagy hogyan élem meg most március 15-ét

Az én márciusom most avval töltődik, hogy elmélkedem magyarságunkon és azon, hogy mi miért történik körülöttünk, úgy ahogy.
Elsősorban nem az "Ünnep" miatt, hanem egy nagyszabású munka miatt. Ami történetesen pont egy kis magyarságtudatot kíván meg tőlem. Pont tőlem..... Én evvel úgy vagyok, hogy egy munkáért megéri összeszedni a családot, és a cuccunkat. És lassabban, de ezt is teszem: ezért a suli, a mostani munka és ezért ez a bejegyzés.

Az a kérés, hogy valami olyat alkossak, ami magyar és divatos.
Először is a hangulatom fekete. Nagyon mély fekete. Persze rá lehetne kenni a magánéletemre, de nem lenne teljes a dolog.
Másodszor reménykedem. Nagyon reménykedem, hogy egy olyan virágos tisztítótűz jön, ami minden eddigi szennyes dolgot elvisz.

Milyen ország az, ahol lerágható csontként odadobnak az emberek elé egy papírdarabot: -elmondhatod a véleményed, x-elhetsz, de nem érdekel mit mondasz. Mi úgyis megtesszük a magunk dolgát.

Akkor én is!
Veszem a jólszituált Bocskait, beborítom kalocsai hímzéssel, teszek rá egy palóc buggyos ujjat és egy matyó kendőt, úgy, hogy ez egy menyecske öltözet legyen. Ráadom egy 18 évesre, aki már nem tankötelezett és hozzáadom egy szép szál legényhez, akinek nem közgazdász, hanem mondjuk lakatos. Hozományul adnék nekik 1 Ft-ot, nehogy önerővel hitelhez jussanak, de kapnának mellé egy adag jóindulatot, jóakaratot, kitartást és negró cukrot, hogy (mint a reklámban a fiú) tudjanak kiabálni, ha akarnak valamit!
És jótanácsként a következőket mondanám nekik: többet ér a kétkezi munka öröme, mint a plazmatévé és a kacsalábon forgó palota bódítása. Ezt csak az tudja, aki életében már örült annak, hogy dolgozhat a kenyeréért!

Legyen már valami ilyesmi divatos!

- - -Ez volt a márciusi alkotmányos véleményem.

Másolásról

Ezt a videót itt találtam!

Érdemes elolvasni és egy kicsit elgondolkodni rajta! Van benne valami lenyűgöző.
Subtitles alatt ki lehet választani a magyar feliratot!

Amikor az anyának égnek áll a haja!

an ilyen pillanat! Létezik, komolyan! És olyan is van, hogy felkiált: SZABADSÁGRA AKAROK MENNI!

Nálam ez most történt meg. Még soha életemben elképzelni sem tudtam, hogy hogyan lehet az, hogy egy ember életébe, ennyi minden történjen egyszerre.
Talán a diéta az oka..... Talán a körülvevő negatív hullámok az okai, én nem tudom. De remélem, hogy a tavasz meghozza a várva várt jóérzéseket és nyugalmakat. Pedig ez egy szép időszak kell, hogy legyen: most ünnepeltük a 9. évfordulónkat, amihez már csak 1 kell és 10 lesz. :D
Gréta is nemsokára betölti a 4-et - hogy repül az idő.... Nemrég ő még csak egy álom volt, most meg a valóság az, hogy lassan majd 4 évesen magának vágja a haját! De méghozzá hogyan.... Kinézetét garantáltan meghatározza 6-7 éves korig a tegnapi cselekedete. Azt hiszem hajfejlődése megér egy kis fotósorozatot....

1 naposan

7 hónaposan


2 évesen


majdnem 4 évesen (2 napja)


Majdnem 4 évesen (tegnap).... igen, igen 1 naposan hosszabb haja volt, mint most ott elől a frufruja helyén.... (szóval ez az egyéni csúcsunk)