2010. december 20., hétfő

Igazi barokk napom van!

Ez még nem ma kezdődött: hanem tegnapelőtt. Este egy nagyon nyugis esténk volt, nyugis zene, finom vacsi, meleg kakaó és gyertya. Néha kell ilyen. És közben olyan elégedettség érzetem volt: minden tökéletes. Gréta békésen, egészségesen alszik, Apuska könyvet olvas a kedves kockás pizsijében, én meg rendezgetem a színes gyertyás üvegecskéimet. Közben Wakemant hallgattunk.

Aztán ma délelőtt kopogott a postás, és két csomagot is hozott.
Az egyik amerikából: végre az anyagaim egy része. Egy kicsiny része.
És a másiktól majd kiugrttam a bőrömből. Férc Jutka küldte el a már korábban áhított ékszereket:


Ez így együtt nagyon nagy öröm!
Mese jön:
A gyerekkoromban a madaras anyaghoz hasonló függönyünk volt a szobánkban a nagyszüleimnél. Igaz zöld volt, de a minta hangulatban egyezik.
A nagyszüleim háza papám halála után lecserélődött egy másik házra, melyben ott élt a remény, hogy ott a családunk boldogabban tud majd létezni. Ilyenkor szoktak a dolgok ellenkezőleg elsülni.
A másik ház nagyon sok problémát, és gondot okozott: többször majdnem ráment a családunk.
Csütörtökön lesz 2 hete, hogy el lett adva az a ház is és az én tulajdonrészem az örökségemből megszűnt létezni.
Kicsit úgy érzem, hogy evvel a lépéssel le lett zárva sok dolog. Le lesz zárva a szüleim kiszolgáltatottsága, a sok ház körüli gond, de evvel együtt vége lett az örökségemnek is. Én nem sajnálom, mert most csak azt szeretném, hogy a családban megszűnjön a több, mint 10 éve zajló idegeskedés.
Ellenben egyre többet gondolok a régi házunkra, az ottani szép emlékekre, a szép függönyre.
Most kezdek új "maradandóakat" építeni.

1 megjegyzés:

Fércművek írta...

Örülök, hogy megérkezett. Még levelet sem volt időm írni. vagy az vagy rohanok a postára. A postát választottam. :)))