Így az események 4. reggelén kicsit tisztábban látom a dolgokat. Sokakkal beszéltem, sok levelet kaptam: jó ha az ember érez magában lendületet, hogy valami újat és ismeretlent csináljon. Az még jobb, ha biztos benne, hogy mit szeretne csinálni és megteheti, hogy magasabb szintre emelje a dolgot.
Nos, annyi beszélgetés, veszekedés és fontolgatás ment végbe, hogy most azt gondolom, nagyot veszíthetek, ha túl erősen tolom a cégalapítást. Nem a vállalkozás a lényeg, nem is az, hogy minnél több helyen áruljak, hanem az, hogy ne érezzem kényszernek a munkámat. Ugyanis az elmúlt napokban inkább tehernek éreztem és nem kikapcsolódásnak, ahogy eddig. Ez megrémít, mert ha már ezt sem szeretem majd csinálni, akkor mi lesz velem? Most van egy szeretett munkám, minden napom érték, és jók a visszajelzések, egyre több a megrendelés, egyre több a munka, egyre többen látják, hogy szeretem a "hivatásom". Kell ennél több?
Tavaly épp emiatt váltottam ki a 7-es adószámot! Jól is ment a számlázás. Uyanakkor ez az adószám nem arra van, hogy az ember rendszeres jövedelméből megéljen és evvel igazolja a bevételeit! Ez csak az esetleges, alkalmankénti bevételekre vonatkozik. Ez 1 éve még így is volt, de ma már nem. Hetente több megrendelést kapok (sajnos sokat nem is tudok már vállalni a szűkös határidők miatt...), és ez a bevételszerzés már ténylegesen egy vállalkozás formályához közelít. Mindenki azt mondja, hogy ne legyek egyéni vállalkozó- a legkedvezőtlenebbek a feltételek. A Bt. is számításba jött, de nekem ez a legkevésbbé szipatikus, mivel kötelezően be kell vonni egy másik embert. És itt most nem a feleősségről van szó: hogy az egész vagyonommal kell felelnem, mert nem akarok hiteleket, nem akarok adótartozásba keveredni. Inkább csak az, hogy kell egy másik ember! Én ezt egyedül szeretném csinálni, mert nem akarok konfliktusokat, márpedig annál nagyobb a veszély, minnél többen csinálják.
A KFT. tetszene, és szerintem mehet is a dolog, de még várok egy kicsit. Lenyelem a kötelezettségek súlyát, megemésztem és amint ezen túl vagyok belevágok. Mindenesetre a saját üzlet bérlését még egy kicsit odébbteszem, pont azért, mert egyedül eszement költségei vannak (kéréds, hogy ki lehet-e termelni annyi hasznot, hogy az üzlet is ki legyen fizetve, a munkabér is meglegyen járulékokkal együtt és fejlődhessen is...), és tényleg nem akarok társat bevonni.
Az ovi kérdés is egyfajta megoldást talált: Leírom őszintén a helyzetet! Az első és legfontosabb, hogy Grétám megfelelő közegben nevelődhessék. Én nem érzem magam alkalmasnak, hogy 2 évig okítsam, tanítsam, mert nincs szaktudásom, amivel kihozhatom a benne rejlő értékeket. Ráadásul egymagamban nem is tudom helyettesíteni a gyereksereget, társaságot, ami számára lételem.
Szóval varrok, tanítok és megmaradok még kisebbnek. Nekem így jobb!
4 megjegyzés:
A Bt-be vond be a férjed, az anyukád, Grétát. Nem kell annak a másik embernek kívülállónak lennie.
Az anyagi felelősséged ugyanaz marad, de amennyiben felfut az üzleted, könnyebb lesz nagyobb vállalkozássá átalakítani (ha ez szükséges), és kedvezőbb egy cég megítélése is (pl. adózási szempontból).
De beszélj egy könyvelővel a kft-vel kapcsolatosan is, mert nem eszik ennyire forrón azt a kását sem. (És ahhoz is kell társ, vagy meglehetősen drága lesz a fenntartása.)
Érzem és értem a lelkesedésedet. Ezek igen nagy döntések egy ember életében én így csak azt tudom javasolni, hogy inkább kicsit lassabban, jól átgondolva, több szakember véleményét is kikérve hozd majd meg a döntésedet. Kívánom, hogy sikerüljön megvalósítanod az álmaidat!
Nem akatam károgó varjú lenni a vállakozássá válással kapcsolatban, mert az eddigi első egyetlen "hozzádszólásom" sem volt igazán pozitív hangvételü.
De úgy érzem,hogy döntöttél,így csak nem állom meg... bocs:-)
A mai gazdasági környezetben egy mikrovállalkozónak olyan mértékü kiadásokkal kell számolnia ha mindent hivatalosan szeretne intézni és fizetni, hogy ahhoz, hogy kereshess is valamennyit minimum is aranyat kellene készítened, vagy aranyárban mérni a munkáidat. (Amelyek szépsége ugyan vetekszik az aranyéval, de lenne fizetőképes kereslet?)
Azt pedig már megboldogult nagyapám is megmondta: közös lónak bizony túrós a háta...
A Te szellemi tőkéd mellé nem kell "társ"!
Én látatlanban és ismeretlenül azt mondanám, hogy semmiképpan ne tégy le az önállósodásról, de keress egy megbízható és jó gazdasági szakembert, aki számszerűsíteni tudja a különféle vállalkozási formák közterheit és rezsiköltségeit. A számok alapján (ha nem kaptál gutaütést) el tudod dönteni hogy melyikkel szemben tudod felvenni a harcot.
Úgyhogy, harcra fel!
:D Hát ez az! Megvolt a gutaütés... Eszméletlen: de akárhogy is nézem valamit kell dönteni, mert félek, hogy meg fognak büntetni, hogy nem a megfelelő formáját használom a vállalkozásnak. Nem akarom elsietni, inkább biztosra szeretnék menni, és ha ennek az az ára, hogy lassabban, akkor hát úgy csinálom!
Megjegyzés küldése