Nem vesztem el, csak egy kicsit eltűntem a dolog-sokaságban. Szeptemberben megy a gyerek bölcsibe, apa dolgozni jár, anya meg iskolába.... És ez tényleg sok időt igényel. De nem baj, legalább néha megnézem a nagyvárost, hogy minden megy-e a maga útján, majd elegem lesz a tömegből és szaladok haza!
De persze nem csak a tanulás van most: varrok is: Grétának készítem a falvédőt. (Bár már most a legelején tudom, hogy kicsi lesz, bővíteni kell majd. )

Ugyanis mióta Gréta nem rácsos ágyban alszik, sokat fekszik a fal mellett, ami most nagyon hideg. Nyáron ez nem volt baj, de már félő a megfázásosdi.

Már nagyon régen megterveztem, hogy milyen lesz, csak valahogy mindig volt fontosabb dolog.

Szívünk legkedvesebb helyét Bledet varrom meg neki. Persze egy kicsit Grétás stílusban: lesz rajta vonat, gomba, állatok...stb.

Így nézett ki az eredeti terv:

És most így néz ki:

Más! Hétvégéztünk: voltunk a Skanzenben szüreti sokadalmon. Gondolom a többi Skanzenes eseményhez képest nem voltak olyan sokan, de mi eddig még soha nem éreztük ilyen jól magunkat. Grétát a vasút lenyűgözte, amin olyan sokat ültünk, hogy Apa el is aludt rajta. Voltak régi népi játékok is, szlovák süti kóstolás (A lányom arcátlanul sokat evett belőle.... mondjuk én is! :P)

Meg láttuk a világ legkisebb bábszínházát: Hófehérke volt benne, meg banya, amitől Gréta úgy megijedt, hogy nem mert mégegyszer bekukucskálni. Képek a Flickr képtáramban!

A végére kellemessen elfáradtunk, nagyon jó élmény volt!

És bocsánat, de ez egy nagyon vicces kép lett:

És még egy pár kép a múltkori viharról (megbántam, hogy kiálltam fotózni a teraszra, mert akkora volt a szél, hogy valami kisebb fadarab szembe vágott! Jó tanulópénz volt: ekkora viharba az ember inkább csak bentről fotózzon!)