Rengeteg dolog tud történni pár nap alatt!

Például voltunk a testvérem születisnapi összeröffenésén. (A játékra lehet még jelentkezni!) Na, ha el tudtok képzelni valami hatalmas boldogságot, akkor az mind a testvérem arcán volt csütörtökön. 12 éves lett. Hihetetlen.

Kicsit több, mint 12 éve nagyon izgalmas volt a családom élete. Édesanyám és apukám végre közös gyermeket vártak, aminek én és a nagyobbik húgom is örvendtünk. Mondták Anyunak, hogy augusztus 12-ére várja, de Ő állította, hogy előbb kell jönnie. És mivel már nem volt túl fiatal sem, és a terhessége sem volt zökkenő mentes, így július végén már befeküdt. Ott is maradt elég sokáig, mert az én húgom, csak enm akart kijönni ebbe a borzalmas világba. (Megértem!)

Majd 12-én már mindent elkövettek az orvosok reggel héttől, hogy megszülessen, hiszen, akkor már egyértelmű volt, hogy tényleg később jön, mint kellene. Végül 13-án 0:50-kor császárral született meg, 4200 grammal és 62 centivel.

Hazahozták auguszus 20-án-és én azóta egyfolytában csodálom.

Mostanság a maga 177-178 cm-es magasságával engem is lekőrözött, és súlyban is majdnem egyformák vagyunk. Mekkora lesz, ha felnőtt lesz???

A bulija nagyon jól sikerült, 2 torta is volt, és sok meglepetés. Tőlem egy műbőr táskát kapott, amit az egyik, Peti által hozott anyaggal díszítettem. Nagy sikere lett.

És mellette kapott még sok egyebet is, de mostanában, ha jól hámoztam ki, akkor a lila és a rózsaszín a kedvence!

MÁS:

Menjünk-e Székesfehérvárra vagy sem? Hát elindultunk, még a babás lányok sem számítottak ránk. Végülis találkoztunk, aminek nagyon örültem.

És egy kicsit sikerült a kiállításokra is bekukkantani (de tényleg csak egy kicsit, mert Gréta nagyon nyűgi volt).

Mint kiderült, lehetett közönségszavazni. Én nem tettem, mert nem 1 olyan mű volt, ami igazán tetszett. Sokakat fel lehetne ezért vagy azért sorolni, hogy miért zseniális az alkotásuk.

De azért pár munkát megemlítenék:

Ha jól sejtem, akkor sokak kedvence lett ez az alkotás: élénk színek, nagyon erős motívumok, és szabályosság. És tényleg boldogság jön át! Mint magyar népmese, nagyon jó!

Nem igazán szeretem általában azokat a képeket, amik élethűen akarnak valamit ábrázolni. Nekem kell valami plussz. No ez itt meg is van (legalábbis számomra)! A ritmika rendkívül éles a képben élőben (nem tudom, hogy mennyire látszik jól a képen): A madarak és a szél röppályája szerintem megadja azt a bizinyos plusszt!

És nem utolsó sorban itt van még az Égig érő paszuly! Rendkívüli a színösszeállítás és a formavezetés szerintem. Nagyon összeérnek a színek és a formák, rendkívüli a hangulata.

Csodálatos volt az egész kiállítás, nekem a több helyszín is tetszett! Bárcsak eltt volna több időm!