A múltkor elhatároztam, hogy többet fogok írni, de ez a munkám miatt eddig nem sikerült! - Most pedig kijelenthetem, hogy van időm varrni! Ehhez most két történet is kapcsolható:
Alapjában bizakodó ember vagyok, bár a munkahelyekkel mindig meggyűlt a bajom: 24 éves létemre már több mint 15 munkahelyen fordultam meg!- és erre nem vagyok büszke, holott csak egy volt olyan, ami ténylegesen miattam szakadt meg!
Gyesből visszamenni dolgozni nem nagy öröm: de mégis sikerült egy ismerősnél szabad állást találni. Eddig nagyjából jó volt a viszonyunk, és mindig felnéztem az illetőre, mert jó szakembernek, becsületes embernek ismertem meg, akinek egyet értettem az erkölcsi normáival. Jó kapcsolatban voltam a beosztottakkal, és nehézkesen, de ment a munka is! Majd egy szép reggelen, amikor a legnagyobb elégedettséggel és büszkeséggel elindultam a munkába a férjem hívott és mondta, hogy nem is menjek tovább, mert megszüntették a munkámat. .... .... .....
Majd elkezdtem magam okolni, hogy megint nem tudok helyt állni, de mint kiderült a barátunk az álatlunk ismert emberek közül a legnagyobb képmutató! Így már örülök, hogy véget ért e kapcsolatunk!...
és itt jön a kettes számú történet, ami a következő bejegyzés lesz!